A mákolaj világossárga, finom, lágy, kesernyés aromával. Főleg a linolsavtartalma magas (többszörösen telítetlen zsírsav).
Készítés
A leszüretelt mákot tisztítás és szárítás után csigapréssel kisajtoljuk, így kapjuk a hidegen sajtolt mákolajat.Ezután egy tartályban helyezzük el, majd természetes ülepítést követően palackozzuk, így frissen kerül az Ön asztalára.Felbontatlan palackban 9hónapig megőrzi szavatosságát,fénytől védett hűvös helyen tároljuk!
A csontozat első számú természetes segítője. Megállítja a csontszövetek leépülési folyamatát, majd elkezdi építeni azt.
Adagolási javaslat:
- csonttömeg megőrzésre: napi 1-2 mokkáskanállal
- csontritkulás esetén: napi 3-4 mokkáskanállal étkezés közben.
A mák igen nagy kincs a magyar és környékbeli országok étkezési kultúrájában. Viszonylag egyszerű termesztési módja, sokoldalú felhasználhatósága és kedvező tulajdonságai tették közkedveltté. Aminosavakban, zsírsavakban, foszforban, kalciumban, káliumban, magnéziumban és vasban gazdag. Régóta tudjuk, hogy lassítja az öregedési folyamatokat. Elősegíti a magas vérnyomás csökkentését. Kedvező zsírsav összetételének köszönhetően segítségével megelőzhető a trombózis és az embólia kialakulása. Normalizálja a vér koleszterinszintjét. Fokozza a szervezet védekező mechanizmusát. Jótékony a sebek gyógyulásában. Növeli a szellemi teljesítőképességet. Idegerősítő, idegfájdalom csökkentő, nyugtató hatású. Magas a foszfor tartalma amely elsődlegesen felelős a kalcium hatékony felszívódásáért, és a csontokba történő beépüléséért Mivel a mákolaj nem gyógyszer csak egészséges táplálék, a hatását nem máról holnapra, hanem hosszú távon fejti ki.
Tudományos kutatások kiderítették, hogy a mák olajának rendkívül magas a foszfor tartalma amely elsődlegesen felelős a kalcium hatékony felszívódásáért, és a csontokba történő beépüléséért.
Jótékony hatásának fokozása érdekében javasoljuk más olajjal együtt fogyasztani(pl.:lenmagolaj,dióolaj).
A kutatások során létrehoztak két, egyenként 20-20 fős csoportot, melynek tagjai előrehaladott csontritkulásban szenvedő nők voltak. Az egyik csoport hagyományos kezelést kapott, míg a másik napi 1-1 mokkáskanálnyi mákolajat fogyasztott. Az eredmény mindenkit meggyőzött! A mákolajjal kezelt csoport valamennyi tagjának csontozata normális értéket mutatott már 12-16 hónapos kezelést követően.
Mivel a mák nem gyógyszer csak egészséges táplálék, a hatását nem máról holnapra, hanem hosszú távon fejti ki.
Magyarországon minden 10. ember, (tehát mintegy egymillió) szenved csontritkulásban. Többségük nő, de a férfi betegek száma is eléri a 300 ezret. Az idős lakosság arányának növekedésével ez a betegség is egyre gyakoribbá válik.
Testünk szilárd váza, tapintásra kemény, csontjaink állandó átalakuláson mennek át. Felszínükön és belsejükben állandóan „zajlik az élet”, a folyamatos lebontó- és építőmunka. Csontjaink kívül egy tömörebb kérgi részből, belül pedig szivacsos állományból épülnek fel. Ezek háromféle sejtje a csontfaló, csontépítő és az alapállományt képező csontsejtek.
Az emberi csont fejlődése a magzati életben kezdődik, és 25–30 éves korra éri el a maximális, vagyis csúcs-csonttömeget, ami ideális esetben az elkövetkező években nem változik lényegesen. Csak az ideális esetet (megfelelő mozgásmennyiség, és minőségi táplálkozás) szinte lehetetlen fenntartanunk.
A csontépítésben, a csontvesztés megelőzésében a nemi hormonok (ösztrogén, tesztoszteron) jelentős szerepet töltenek be. Időskorban a csontbontás lassúbb, de a csökkent csontépítés még ezt sem tudja ellensúlyozni. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken – törési küszöb –, akkor a csont már minimális erőhatásra is eltörik.
A fizikai aktivitás, az izommunka csontokra kifejtett húzó-feszítő hatása jelentős csontépítő inger, a magas csúcs-csonttömeg elérésében játszott szerepe bizonyított. Űrhajósoknál például az izommunka hiánya súlytalanságban néhány hónap alatt igen súlyos csontritkulást eredményez.
A csontritkulás legfontosabb kockázati tényezőjét, a genetikai hajlamot sajnos nem befolyásolhatjuk, pedig az életünk során elérhető csúcs-csonttömeget, csontjaink minőségét és mennyiségét mintegy 80%-ban öröklött génjeink határozzák meg. Nemünk és életkorunk szintén adott (a nők csúcs-csonttömege alacsonyabb, s a menopauza után még rohamosabban csökken, az életkor előrehaladtával ugyancsak növekszik a kockázat).
A csontritkulás kezdetben semmilyen panaszt nem okoz. Fájdalom már csak akkor jelentkezik, amikor mikroszkopikus méretű törések alakulnak ki a csontgerendákban és csontlemezeken. A fájdalom a hát, derék és a medence táján a leggyakoribb. Lassan, fokozatosan erősödik tartós állás során, vagy hirtelen lép fel lépcsőn járás, vagy nehéz tárgy emelése közben, pihenéskor, fekvés közben enyhül, vagy meg is szűnik. Terhelésre, mozgásra erősödik, később állandósul, de jellemző tünete az éjszakai gerincfájdalom is.
A csontritkulás megindulásának jele többek között a testalkat, a testtartás megváltozik: a testmagasság akár 10–15 cm-el is csökkenhet, emiatt a törzsön harántredők jelennek meg, fokozódik a háti hajlat, a medence előrebillen, az alsó bordák a csípőlapátra támaszkodhatnak. Jellemző a sovány alkat, a sorvadt izomzat, a sápadt bőrszín és a bizonytalan járás a súlypont áthelyeződése miatt.
Forrás: balogholaj
SEGÍTHETÜNK-E TÁPLÁLKOZÁSSAL A CSONTRITKULÁSON?
