“Gyógyszerekre nincs mindig szükség, de a gyógyulásba vetett hitre igen.”

Oldalak (menü)

Sejtjeink, szöveteink az elfogyasztott táplálék által újulnak meg. A kovasav biztosítja a növények sejtfalának szilárdságát. A táplálkozással foglalkozó szakértők szerint a kovasavat (szilícium-dioxidot) tartalmazó ételek fogyasztásával bizonyos mértékig mi is erősíthetjük a kötőszöveteinket, feszesebbé, rugalmasabbá változtathatjuk a vérereket és a bőrt, terhelhetőbbé a porcokat, az inakat és a szalagokat, erősebbé a hajszálakat és a körmöket. Az ideális az lenne, ha a kismamák már a terhesség idején elegendő mennyiségű kovasavat tartalmazó ételt ennének.

A kovasavtól tehát símábbá válik a bőr, erőssé, fénylővé válik a hajzat. A teljes értékű táplálkozás, sok zöldség és gyümölcs fogyasztása mellett ezért érdemes arra is figyelni, hogy rendszeresen kerüljön az asztalunkra kovasavat tartalmazó hajdina, köles, zabpehely, barna rizs és zsurló tea.

Mivel a korral csökken a szövetek kovasavtartalma - ami a lazább kötőszövetben, a bőr ráncosodásában, visszerek kialakulásában is nyomon követhető -, tudatosan kellene pótolni ezt az anyagot. A kovasavat nagyobb mennyiségben tartalmazó élelmiszereket nálunk még viszonylag kevesen vásárolják.

A hajdinakását azért is érdemes beépíteni az étrendbe, mert a vitaminok
(B-, E-vitamin) mellett a kötőszövet számára sok értékes anyagot – flavonoidot, rutint, lignint – is tartalmaz. A rutin a hajszálerek egészségéhez szükséges. A hajdina rendszeres fogyasztásától nemcsak a kötőszövet állaga javulhat, de minden valószínűség szerint a hajszálerek törékenysége is csökkenni fog.

A bőr, az erek, a hajszálak egészségét, rugalmasságát megcélzó étrendben a sok kovasav mellett kölesnek is helye van, ez ugyanis teljes értékű fehérjét, fontos ásványi anyagokat               (kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat és káliumot),     valamint vitaminokat                                                           (béta-karotin, B1, B2, B6, és B12 vitamin), és lecitint is tartalmaz.

A könnyen emészthető teljes kiőrlésű barna rizs a táplálkozással foglalkozó szakemberek szerint szintén nagyon értékes:                   B -vitaminokat, kalciumot, cinket, folsavat és E vitamint tartalmaz. A benne található orizanolnak ráadásul koleszterin-csökkentő hatást is tulajdonítanak.

A minőségi vörösbor mértékletes fogyasztása érvédő szerepéről már régóta sokat olvashatunk. A piros szőlőkben és vörösborokban lévő polifenol, rezveratrol, (antioxidáns), anthocianinok értékes bioaktív anyagok.

A mezei zsurlóban kovasavon kívül kálium, flavonok és keserű anyag is van. A természetgyógyászok tisztító kúrákhoz javasolt receptjeiben, köszvény elleni teakeverékeiben is gyakran szerepel ez a növény. Érvédő, érelmeszesedést gátló hatása miatt azoknak is ajánlható, akiknek a kelleténél magasabb a koleszterin-szintje.

A feszes kötőszövet elengedhetetlen feltétele a hajszálerek kielégítő vérellátása. Ha nem kielégítő valamelyik szerv vérellátása, az mindig annak leromlásához vezet. A véredényrendszer ereinek sejtjeit kötőszövet (kollagén-fehérje) tartja össze, az teszi rugalmassá az erek falát. C-vitaminra feltétlenül szükség van a kollagén termeléshez. Napi mennyiségéről folyamatosan kell gondoskodni  (zöld növényi részek, csipkebogyó, kivi, paprika, savanyú káposzta, friss zöldség gyümölcs, növényi csírák).

Akik feszes kötőszövet örököltek, azoknak is idő előtt meggyengülhet a kötőszövete, ha egyoldalúan táplálkoznak, ha hormontartalmú gyógyszereket (pl. fogamzásgátló tablettákat) szednek, ha hirtelen lefogynak (jojo efektus), ha dohányoznak, ha rendszeresen kevesebbet alszanak a szükségesnél, ha bőrüket gyakran érik erélyes napsugarak, vagy a szolárium fénye, illetve, ha a bőrlégzést és a kiválasztást gátló anyagokat tartalmazó kozmetikumokat használ.

Amikor a kötőszövet megerősítése szóba kerül, akkor szinte mindig a petyhüdt arcbőr vagy a narancsbőr (cellulit) kezelésére gondolunk, holott az izomzatot a csontokkal összekötő inak és ízületek nap-mint nap nagy igénybevételnek vannak kitéve, s egy-egy komolyabb vagy tartósabb megterheléstől könnyen megsérülhetnek. Sportoláskor és fizikai munka végzésekor figyeljünk arra, hogy fokozatosan terheljük az izmainkat, mert az inaknak és a szalagoknak időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a nagyobb megterhelésekhez. Ha jobban figyelnénk az ízületek bemelegítésre, kevesebb mozgásszervi fájdalmat kellene elviselnünk. 

Szerző: Markovics Vera